Virágcsokor

 Egy apró kéz,

mint a hajnal sugarának fénye,

nyújtja a csokrot,

s a másik a csokorért,

majd szívét adja cserébe.

A sárga virágok

olyanok, mint a nap szelíd mosolya,

s az anyai szemekben tükröződik e tiszta csoda.

Édesanya arca fényesen ragyog,

mint az ébredő rét hajnalban,

akár a fűszálak a harmatban.

A gyermek kacaja

lágy dallam, mi betölti a teret,

s temploma az örök szeretet.

A virágok illata,

mint egy emlék édes lehelete,

összeköti a múltat, jövőt,

s a lelkek rejtekhelye.

E pillanat örök,

mint sok csillag az éjben,

s szívük összefonódik

egy kedves ölelésben.

Ez a szép csokor nem csak virág,

hanem a léleknek tükre,

a szeretet himnusza,

mely ott száll kettejük közt örökre.

A gyermek édes mosolya olyan,

mint a napnak aranyló fénye,

egy életre beragyogja anyja világát

tiszta szívből jövő reménye.